<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>adatbiztonság Archívum - SYSolutions - Teljesk&ouml;rű IT &uuml;zemeltet&eacute;s</title>
	<atom:link href="https://sysolutions.hu/hireink/tag/adatbiztonsag/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://sysolutions.hu/hireink/tag/adatbiztonsag/</link>
	<description>Informatikai rendszerek tervez&#233;se, &#252;zemeltet&#233;se &#233;s szaktan&#225;csad&#225;s</description>
	<lastBuildDate>Wed, 24 May 2023 11:37:55 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.9.4</generator>

<image>
	<url>https://sysolutions.hu/wp-content/uploads/2023/05/cropped-SYSolutions_favicon-32x32.png</url>
	<title>adatbiztonság Archívum - SYSolutions - Teljesk&ouml;rű IT &uuml;zemeltet&eacute;s</title>
	<link>https://sysolutions.hu/hireink/tag/adatbiztonsag/</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>A biztonság már nem üzemeltetési kérdés, hanem üzleti prioritás</title>
		<link>https://sysolutions.hu/hireink/a-biztonsag-mar-nem-uzemeltetesi-kerdes-hanem-uzleti-prioritas/</link>
					<comments>https://sysolutions.hu/hireink/a-biztonsag-mar-nem-uzemeltetesi-kerdes-hanem-uzleti-prioritas/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[admin]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 30 Aug 2020 07:42:19 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Adatvédelem]]></category>
		<category><![CDATA[Cloud & Big Data]]></category>
		<category><![CDATA[adatbiztonság]]></category>
		<category><![CDATA[adatvédelem]]></category>
		<category><![CDATA[Cloud]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://sysolutions.hu/hireink/a-biztonsag-mar-nem-uzemeltetesi-kerdes-hanem-uzleti-prioritas/</guid>

					<description><![CDATA[<p>Kellene, hogy legyen. A CB Insights jeletése szerint nagyon mennek a járvánnyal trükköző, üzleti e-mailekhez kapcsolódó online visszaélések, miközben a védekezés egyre drágább és bonyolultabb feladat. Ha hinni lehet az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda becsléseinek, akkor az elmúlt négy évben legalább 26 milliárd dolláros kárt okoztak a cégek és magánszemélyek email-fiókjai ellen indított sikeres támadások. [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://sysolutions.hu/hireink/a-biztonsag-mar-nem-uzemeltetesi-kerdes-hanem-uzleti-prioritas/">A biztonság már nem üzemeltetési kérdés, hanem üzleti prioritás</a> bejegyzés először <a href="https://sysolutions.hu">SYSolutions - Teljesk&ouml;rű IT &uuml;zemeltet&eacute;s</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div class="article_lead" style="text-align: justify;"><strong>Kellene, hogy legyen. A CB Insights jeletése szerint nagyon mennek a járvánnyal trükköző, üzleti e-mailekhez kapcsolódó online visszaélések, miközben a védekezés egyre drágább és bonyolultabb feladat.</strong></p>
</div>
<div id="fedobanner1" class="overlay_wrapper" style="text-align: justify;"><img fetchpriority="high" decoding="async" class="aligncenter size-full wp-image-3276" src="https://sysolutions.hu/wp-content/uploads/2023/05/140414-heartbleed.png" alt="heartbleed" width="630" height="350" /></div>
<div style="text-align: justify;"></div>
<div class="article_text">
<p style="text-align: justify;">Ha hinni lehet az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda becsléseinek, akkor az elmúlt négy évben legalább 26 milliárd dolláros kárt okoztak a cégek és magánszemélyek email-fiókjai ellen indított sikeres támadások. A világjárvány nyomán ráadásul <a href="https://sysolutions.hu/hireink/imadjak-a-tavmunkasokat-a-zsaroloprogramok-szerzoi">meredeken emelkedik</a> az ilyen kísérletek száma: ahogy ma már rendszeresen olvasható a különböző figyelmeztetésekben, a távoli felhasználók sokszor sebezhetőbbek ezekkel a próbálkozásokkal szemben, ráadásul a megváltozott körülmények között bizonyos területek jelentősége át is értékelődött.</p>
<p style="text-align: justify;">A támadások szaporodását jól érzékeltetik az Abnormal Security adatai, amelyek szerint idén május folyamán hétről hétre 200 százalékkal több számlákkal vagy fizetésekkel kapcsolatos csalást azonosítottak, és az érintett szervezetek száma is heti 36 százalékkal bővült. Az otthoni hálózatok és saját eszközök tömeges alkalmazása technikai szempontból is új frontokat nyitott meg a vállalati IT-biztonságban, de a Tessian email-biztonsági platformján végzett felmérésből kiderül, hogy a felhasználók 48 százaléka lazábban kezeli a céges házirendeket, ha éppen otthonról dolgozik.</p>
<p style="text-align: justify;">A fentiek sok más statisztikával együtt a CB Insights friss elemzésében olvashatók, amelyben a piackutató a távmunka különböző aspektusait, így az informatikai biztonságot is meghatározó trendeket igyekszik bemutatni. Ennek alapján világosan látszik, hogy a szervezetek egy jelentős része még mindig nem készült fel rendesen a kibertámadások gyors felfutására, sem pedig az online tranzakciók számának hasonló mértékű növekedésére, ami ugyancsak a támadók malmára hajtja a vizet.</p>
<p style="text-align: justify;">Visszatérve az elektronikus levelekre alapuló támadásokhoz, továbbra is az üzleti levelekhez kapcsolódó visszaélések (Business Email Compromise) a leggyakoribbak. Ezek lényege, hogy a támadók igyekeznek beférkőzni a céges levélváltásokba, és annak egyik-másik szereplőjét megszemélyesítve a saját számlájukra próbálják terelni a banki utalásokat. A BEC-csalások között a járvány kibontakozásával természetesen új módszerek is terjednek: ugyancsak az Abnormal Security adataiból látszik, hogy a koronavírussal kapcsolatos témák egyedül március második-harmadik hetében 463 százalékkal szaporodtak.</p>
<h4 style="text-align: justify;"><span class="kozcim">Senki sincs biztonságban, de van, aki még annyira sem</span></h4>
<p style="text-align: justify;">Ez az arány nyilván csak az Abnormal Security platformjára vonatkozik, de a trendek alakulását valószínűleg minden felületen jól mutatja. Ide tartozik, hogy a látványos emelkedéssel is a C-szintű vezetők maradtak a legnépszerűbb célpontok, akiknél önmagában is 75 százalékkal gyakrabban próbálkoztak a hekkerek. A dolog azért is érdekes, mert az összes munkavállaló negyedének online elérhetősége egyszerű Google-keresésekkel megállapítható, míg a Proofpoint egyik kutatása szerint ugyanez az arány a vezetőknél mindössze 7 százalékos.</p>
<p style="text-align: justify;">A tanulmány felhívja rá a figyelmet, hogy a védekezés leghatékonyabb eszköze továbbra is a munkavállalók oktatása lenne, vagyis mindenkivel meg kellene értetni a biztonságos gyakorlatok működését, és képessé kellene tenni őket arra is, hogy azonosítsák és elkerüljék a rosszindulatú próbálkozásokat. Természetesen az emberi tényező itt sem fogható meg ennyire egyszerűen: a The Wall Street Journal felmérése például arra jutott, hogy a mostani helyzetben a kiberbiztonsági szakemberek 67 százaléka a saját alkalmazottak rosszhiszemű viselkedését is kockázatként értékeli.</p>
<p style="text-align: justify;">A CB Insights anyaga alapján komoly költségvonzatai lehetnek annak is, ha a szervezetek érdemben fejlesztik a csalások korai észlelésére és a károk helyreállítására irányuló képességeiket: az Accenture szerint ezekkel a fejlesztésekkel akár 72 százalékkal csökkenthetők az egyes incidensek nyomán elszenvedett anyagi károk. Persze a kihívások is sokkal komolyabbak az eddigieknél, hiszen az informatikai kiszervezésekkel és az online tranzakciók számának gyors növekedésével az érzékeny adatok mennyisége és forgalma is növekszik, nem beszélve a kiberbiztonsági komponensek költségeiről.</p>
<p style="text-align: justify;"><em>A CB Insights kutatása teljes egészében <a href="https://www.cbinsights.com/research/report/reopening-office-tech-work-post-covid/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">ezen a hivatkozáson keresztül</a> érhető el.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12px;">Forrás: <a href="https://bitport.hu/a-biztonsag-mar-nem-uzemeltetesi-kerdes-hanem-uzleti-prioritas.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">bitport.hu</a></span></p>
</div>
<p>A <a href="https://sysolutions.hu/hireink/a-biztonsag-mar-nem-uzemeltetesi-kerdes-hanem-uzleti-prioritas/">A biztonság már nem üzemeltetési kérdés, hanem üzleti prioritás</a> bejegyzés először <a href="https://sysolutions.hu">SYSolutions - Teljesk&ouml;rű IT &uuml;zemeltet&eacute;s</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
					<wfw:commentRss>https://sysolutions.hu/hireink/a-biztonsag-mar-nem-uzemeltetesi-kerdes-hanem-uzleti-prioritas/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>A legtöbb szervezetet a frász kerülgeti a publikus felhő biztonságától</title>
		<link>https://sysolutions.hu/hireink/a-legtobb-szervezetet-a-frasz-kerulgeti-a-publikus-felho-biztonsagatol/</link>
					<comments>https://sysolutions.hu/hireink/a-legtobb-szervezetet-a-frasz-kerulgeti-a-publikus-felho-biztonsagatol/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[admin]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 26 Aug 2020 07:36:27 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Adatvédelem]]></category>
		<category><![CDATA[Cloud & Big Data]]></category>
		<category><![CDATA[adatbiztonság]]></category>
		<category><![CDATA[Cloud]]></category>
		<category><![CDATA[kiberbiztonság]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://sysolutions.hu/hireink/a-legtobb-szervezetet-a-frasz-kerulgeti-a-publikus-felho-biztonsagatol/</guid>

					<description><![CDATA[<p>Illetve annak hiányától. A Sophos felmérése szerint tízből hét vállalatnál jegyeztek valamilyen biztonsági incidenst az elmúlt év során, összességében pedig 96 százalékuk tartja IT-biztonsági szempontból problematikusnak az általa használt szolgáltatásokat. &#160; Világszinten a publikus cloud szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozások 96 százaléka tartja aggasztónak az aktuális biztonság szintjét, tízből heten pedig a saját bőrükön is tapasztaltak [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://sysolutions.hu/hireink/a-legtobb-szervezetet-a-frasz-kerulgeti-a-publikus-felho-biztonsagatol/">A legtöbb szervezetet a frász kerülgeti a publikus felhő biztonságától</a> bejegyzés először <a href="https://sysolutions.hu">SYSolutions - Teljesk&ouml;rű IT &uuml;zemeltet&eacute;s</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div class="article_lead" style="text-align: justify;">
<p><strong>Illetve annak hiányától. A Sophos felmérése szerint tízből hét vállalatnál jegyeztek valamilyen biztonsági incidenst az elmúlt év során, összességében pedig 96 százalékuk tartja IT-biztonsági szempontból problematikusnak az általa használt szolgáltatásokat.</strong></p>
<p>&nbsp;</p>
</div>
<div id="fedobanner1" class="overlay_wrapper" style="text-align: justify;"><img decoding="async" class="aligncenter size-full wp-image-3272" src="https://sysolutions.hu/wp-content/uploads/2023/05/200709-cloud.png" alt="cloud" width="630" height="350" /></div>
<div class="article_text">
<p style="text-align: justify;">Világszinten a publikus cloud szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozások 96 százaléka tartja aggasztónak az aktuális biztonság szintjét, tízből heten pedig a saját bőrükön is tapasztaltak valamilyen biztonsági incidenst az elmúlt év során. Utóbbiak fele részben voltak malware-fertőzések elszenvedői, a legnagyobb arányban (44 százalékban) pedig az adatvesztést tartják a fő biztonsági kockázatnak – derül ki a Sophos State of Cloud Security 2020 című, több mint 3500 informatikai vezető bevonásával készített tanulmányából.</p>
<p style="text-align: justify;">A felmérésben összesen 26 üzleti szegmens képviselői vettek részt, akik nem kizárólagos módon az Amazon Web Services (illetve VMWare Cloud on AWS), a Microsoft Azure, az Alibaba Cloud, az Oracle Cloud, kisebb részben pedig a Google Cloud vagy az IBM Cloud ügyfelei. A kutatás alapján az ázsiai és csendes-óceáni régióban a leggyakoribbak a támadások a céges rendszerek ellen, ahol a válaszadók 37 százaléka esett például zsarolóvírusok áldozatául, és 35 százalékuk számolt be a vállalati adatok sérüléséről.</p>
<p style="text-align: justify;">A helyzet ebben a tekintetben éppen Európában a legjobb, ahol a malware-fertőzések aránya &#8220;csak&#8221; 29 százalékos volt, míg a szervezetek 24 százalékánál tapasztaltak adatszivárgásokat, és a zsarolóvírusok 22 százalékukat érintették. Más kérdés, hogy az egyes régiók különböző államai jelentős különbségeket mutathatnak, ahogy hasonló eltéréseket jeleznek más statisztikák is, mint amilyen a Specops Software <a href="https://sysolutions.hu/hireink/igy-nez-ki-a-kiberbiztonsagi-europa-terkep">februási összeállítása is volt</a> a kiberbűnözés által leginkább érintett európai országokról.</p>
<h4 style="text-align: justify;"><span class="kozcim">Multi-cloud vs single-cloud</span></h4>
<p style="text-align: justify;">A Sophos jelentéséből kiderül, hogy az adatvesztés kockázatai mellett a globálisan legfontosabbnak tartott kockázati tényezők az incidensek azonosítása és a rájuk való reagálás (41 százalék), illetve a több különböző szolgáltató menedzselése (28 százalék). Ez utóbbiról szólva érdemes megjegyezni, hogy a válaszadók 73 százaléka több szállító publikus cloud szolgáltatásait is igénybe veszi, és ők nagyságrendben kétszer annyi biztonsági incidensről számoltak be, mint az egyetlen szolgáltatóval dolgozó vállalatok.</p>
<figure id="attachment_3271" aria-describedby="caption-attachment-3271" style="width: 630px" class="wp-caption aligncenter"><img decoding="async" class="size-full wp-image-3271" src="https://sysolutions.hu/wp-content/uploads/2023/05/200709-sophos-01.png" alt="sophos" width="630" height="210" /><figcaption id="caption-attachment-3271" class="wp-caption-text">A Sophos saját tesztjeiből kiderül, hogy a szervezetek 60 százaléka tárol titkosítás nélkül információkat, köszönhetően elsősorban a rosszul konfigurált adattároló szolgáltatásoknak</figcaption></figure>
<p style="text-align: justify;">Összességében elmondható például, hogy a multi-cloud környezetben működő infrastruktúrák 39 százalékában gyűlt meg az ügyfelek baja valamilyen malware-rel, szemben a single-cloud megközelítéssel dolgozó cégek 21 százalékával. Az adatszivárgások aránya rendre 34 és 14 százalékos volt, sőt az utóbbiak fele részben biztonsági sérülések nélkül vészelték át az elmúlt évet, szemben a multi-cloud környezetekből jelentett 22 százalékkal.</p>
<p style="text-align: justify;">A Sophos megállapítja, hogy a távoli munkavégzés utóbbi időben tapasztalt előretörése extra motivációt jelent a cloud infrastruktúrák ellen intézett támadásokhoz, mivel az üzleti szereplők is egyre nagyobb mértékben támaszkodnak azokra. Így aztán még aggasztóbbnak tűnik, hogy sok szervezetnél még mindig nem teljesen értették meg a felhős adatok és munkafolyamatok megfelelő biztosításának a jelentőségét. Ez a gyakorlatban megosztott felelősséget jelent, amelynek értelmében az érintett szervezeteknek maguknak is körültekintően kellene menedzselniük és monitorozniuk a cloud környezeteket, hogy egy lépéssel mindig a támadók előtt járhassanak.</p>
<p style="text-align: justify;"><em>A Sophos State of Cloud Security 2020 című jelentése teljes egészében <a href="https://secure2.sophos.com/en-us/content/state-of-cloud-security.aspx" target="_blank" rel="noopener noreferrer">ezen az oldalon keresztül</a> érhető el.</em></p>
<p><span style="font-size: 12px;">Forrás: <a href="https://bitport.hu/a-legtobb-szervezetet-a-frasz-kerulgeti-a-publikus-felho-biztonsagatol.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">bitport.hu</a></span></p>
</div>
<p>A <a href="https://sysolutions.hu/hireink/a-legtobb-szervezetet-a-frasz-kerulgeti-a-publikus-felho-biztonsagatol/">A legtöbb szervezetet a frász kerülgeti a publikus felhő biztonságától</a> bejegyzés először <a href="https://sysolutions.hu">SYSolutions - Teljesk&ouml;rű IT &uuml;zemeltet&eacute;s</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
					<wfw:commentRss>https://sysolutions.hu/hireink/a-legtobb-szervezetet-a-frasz-kerulgeti-a-publikus-felho-biztonsagatol/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Így néz ki a kiberbiztonsági Európa-térkép</title>
		<link>https://sysolutions.hu/hireink/igy-nez-ki-a-kiberbiztonsagi-europa-terkep/</link>
					<comments>https://sysolutions.hu/hireink/igy-nez-ki-a-kiberbiztonsagi-europa-terkep/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[admin]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 06 Mar 2020 07:36:30 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Adatvédelem]]></category>
		<category><![CDATA[Cloud & Big Data]]></category>
		<category><![CDATA[adatbiztonság]]></category>
		<category><![CDATA[adatvédelem]]></category>
		<category><![CDATA[Cloud]]></category>
		<category><![CDATA[kiberbiztonság]]></category>
		<category><![CDATA[online]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://sysolutions.hu/hireink/igy-nez-ki-a-kiberbiztonsagi-europa-terkep/</guid>

					<description><![CDATA[<p>Hollandiában van rá a legnagyobb esély, hogy egy asztali gépet vagy cloud fiókot valamilyen támadás ér, de Magyarország sem számít a legbiztonságosabb öbölnek. &#160; A Specops Software múlt héten tette közzé statisztikáit a kiberbűnözés által leginkább érintett európai országokról. A jelszókezelő és desktop-menedzsment megoldásokat fejlesztő stockholmi cég ehhez a felhőszolgáltatók (Azure) elleni támadásokat összesítette, illetve [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://sysolutions.hu/hireink/igy-nez-ki-a-kiberbiztonsagi-europa-terkep/">Így néz ki a kiberbiztonsági Európa-térkép</a> bejegyzés először <a href="https://sysolutions.hu">SYSolutions - Teljesk&ouml;rű IT &uuml;zemeltet&eacute;s</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div class="article_lead">
<p><strong>Hollandiában van rá a legnagyobb esély, hogy egy asztali gépet vagy cloud fiókot valamilyen támadás ér, de Magyarország sem számít a legbiztonságosabb öbölnek.</strong></p>
<p>&nbsp;</p>
</div>
<div id="fedobanner1" class="overlay_wrapper"><img loading="lazy" decoding="async" class="aligncenter size-full wp-image-3276" src="https://sysolutions.hu/wp-content/uploads/2023/05/140414-heartbleed.png" alt="heartbleed" width="630" height="350" /></div>
<div class="article_text">
<p>A Specops Software múlt héten tette közzé statisztikáit a kiberbűnözés által leginkább érintett európai országokról. A jelszókezelő és desktop-menedzsment megoldásokat fejlesztő stockholmi cég ehhez a felhőszolgáltatók (Azure) elleni támadásokat összesítette, illetve havi szinten vizsgálta a kriptovaluta-bányászatra fogott, zsarolóvírussal és más malware-ekkel fertőzött gépek számának alakulását a 2018 januárja és 2019 októbere közötti időszakban..</p>
<p>Eszerint összességében Hollandia áll a fenyegetettségek listájának az élén 17,64 százalékos érintettséggel, elsősorban a cloud szolgáltatók elleni akcióknak köszönhetően, azonban a máshol olvasható értékelésekkel szemben nem nyugat-európai országok követik. A második helyre ugyanis Bulgáriát hozták ki 17,55 százaléka, a harmadik Fehéroroszország lett 10,83 százalékkal, valamivel megelőzve a 10,35 százalékos Ukrajnát.</p>
<h4><span class="kozcim">Stabilan a felső harmadban</span></h4>
<p>Az Egyesült Királyság, ahonnan a biztonsági jelentések tavaly 32 százalékos emelkedésről szóltak az üzleti szereplők által jelentett támadások számában, így is csak a tizenhetedik helyen áll 3,82 százalékkal, míg a 32 országot számláló rangsor legutolsó helyén az írek vannak mindössze 1,08 százalékos kitettséggel. Írország egyébként az alkategóriákban is a legkedvezőbb eredményeket hozta, az Azure-os fiókoknak például 0,36 százalékát célozták.</p>
<p>Magyarország az összes kísérletet tekintve a kilencedik helyen áll 4,83 százalékkal, bár ezen a szinten már nagyon sűrű a mezőny. A felhőszolgáltatások elleni támadásokat tekintve nem vagyunk toplistásak, a kriptovaluta-bányászatot célzó akciókban viszont ugyancsak a kilencedik, a malwere-fertőzésekben a hetedik, a zsarolóvírusokkal találkozó gépek arányában pedig a hatodik helyre soroltak Románia, Bulgária, Lettország, Görögország vagy Horvátország mellé.</p>
<p>A Specops Software közleménye részleteiben <a href="https://specopssoft.com/blog/european-countries-cyber-crime/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">itt tekinthető meg</a>, a kibertámadásoknak való kitettség megszokott, hőtérképre emlékeztető ábrázolása pedig a következőképpen fest:</p>
<figure id="attachment_3277" aria-describedby="caption-attachment-3277" style="width: 537px" class="wp-caption aligncenter"><img loading="lazy" decoding="async" class="wp-image-3277 size-full" src="https://sysolutions.hu/wp-content/uploads/2023/05/specops-2020.png" alt="SpecOps" width="537" height="1024" /><figcaption id="caption-attachment-3277" class="wp-caption-text">forrás: specopssoft.com</figcaption></figure>
<p><span style="font-size: 12px;">Forrás:<a href="https://bitport.hu/igy-nez-ki-a-kiberbiztonsagi-europa-terkep.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> bitport.hu</a></span></p>
</div>
<p>A <a href="https://sysolutions.hu/hireink/igy-nez-ki-a-kiberbiztonsagi-europa-terkep/">Így néz ki a kiberbiztonsági Európa-térkép</a> bejegyzés először <a href="https://sysolutions.hu">SYSolutions - Teljesk&ouml;rű IT &uuml;zemeltet&eacute;s</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
					<wfw:commentRss>https://sysolutions.hu/hireink/igy-nez-ki-a-kiberbiztonsagi-europa-terkep/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Mentsünk adatokat a felhőbe?</title>
		<link>https://sysolutions.hu/hireink/mentsunk-adatokat-a-felhobe/</link>
					<comments>https://sysolutions.hu/hireink/mentsunk-adatokat-a-felhobe/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[admin]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 11 Feb 2020 07:33:38 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Adatvédelem]]></category>
		<category><![CDATA[Cloud & Big Data]]></category>
		<category><![CDATA[Rendszergazda]]></category>
		<category><![CDATA[adatbiztonság]]></category>
		<category><![CDATA[backup]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://sysolutions.hu/hireink/mentsunk-adatokat-a-felhobe/</guid>

					<description><![CDATA[<p>Sokakban van valami zsigeri félelem az online adatmentéssel és –helyreállítással szemben. Cikkünkből kiderül, mennyire jogosak ezek az aggodalmak. Hiába van velünk a felhős adatmentés már jó pár éve, még mindig szkepticizmus övezi. De vajon van-e valós alapja? Ez attól függ, hogy mit és hogyan tárolunk, mentünk a cloud szolgáltatások segítségével. Cikkünkben azt nézzük át, hogy [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://sysolutions.hu/hireink/mentsunk-adatokat-a-felhobe/">Mentsünk adatokat a felhőbe?</a> bejegyzés először <a href="https://sysolutions.hu">SYSolutions - Teljesk&ouml;rű IT &uuml;zemeltet&eacute;s</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div class="article_lead" style="text-align: justify;">
<p>Sokakban van valami zsigeri félelem az online adatmentéssel és –helyreállítással szemben. Cikkünkből kiderül, mennyire jogosak ezek az aggodalmak.</p>
</div>
<div id="fedobanner1" class="overlay_wrapper" style="text-align: justify;"><img loading="lazy" decoding="async" class="aligncenter wp-image-2798 size-full" src="https://sysolutions.hu/wp-content/uploads/2023/05/online_backup.png" alt="online_backup-vizsnyai_informatika" width="630" height="350" /></div>
<div style="text-align: justify;"></div>
<div class="article_text">
<p style="text-align: justify;">Hiába van velünk a felhős adatmentés már jó pár éve, még mindig szkepticizmus övezi. De vajon van-e valós alapja? Ez attól függ, hogy mit és hogyan tárolunk, mentünk a cloud szolgáltatások segítségével. Cikkünkben azt nézzük át, hogy milyen érvek szólnak mellette és ellene.</p>
<h3 style="text-align: justify;"><span class="kozcim">Ezért érdemes online menteni az adatokat</span></h3>
<p style="text-align: justify;">A felhő-backup egyik legnagyszerűbb tulajdonsága egyszerűségében rejlik. Rendszeres és magabiztos használatához nincsen szükség IT szakemberekre, akik megbirkóznak a hozzá tartozó hardver infrastruktúra kezelésével, karbantartásával, konfigurálásával vagy telepítésével. Ez jelentősen csökkenti az adatmentés költségeit, illetve felszabadítja a backup-témájú feladatok alól az egyébként szinte biztosan leterhelt rendszergazdákat, rendszermérnököket. Ezáltal az IT csapat erőforrásaiból több jut az egyéb kihívásokra.</p>
<p style="text-align: justify;">Egyszerűségéből adódik, hogy bevezetése is mindössze pár percig tart. Elég csak belegondolni, hogy mennyi időt igényel egy vadonatúj tároló rendszer adatközponti telepítése (vagy a már meglévő megoldás bővítése, frissítése), és könnyen belátható, hogy az ehhez szükséges hetek-hónapok töredéke alatt használhatóvá tehető online backup kiválóan teljesít ebből a szempontból.</p>
<p style="text-align: justify;">Szemben az on-premise, azaz a helyszínen telepített rendszerek korlátozottságával, a felhőbe történő adatmentés tárigénye &#8211; könnyű skálázhatóságának köszönhetően &#8211; könnyen kielégíthető. Ez egyszerűsíti a tervezést, és elkerülhetővé teszi a helyben levő megoldásoknál sajnos elkerülhetetlen, extra költséggel járó kapacitás-felültervezést. Amennyiben a szervezet kinövi az addig megvásárolt cloud tárhelyet, annak bővítése csupán anyagi, és nem technikai-időbeli kérdés lesz.</p>
<h3 style="text-align: justify;"><span class="kozcim">Kihívások hálójában</span></h3>
<p style="text-align: justify;">Eddig a téma napos oldalát boncolgattuk, azonban nem elhallgatható az online backup árnyoldalait sem. Az egyik ilyen terület az adatok kezelése. Ugyan a hardverfelügyelet feladata megszűnik, de az információ fizikai jelenléte híján kihívás lehet egyes adatkezelési szabályok és legjobb gyakorlatok megvalósítása, betartása. A felhős adatmentésre voksolók ebben a tekintetben kénytelenek szolgáltatójuk adott szavára (és az aláírt szerződésre) hagyatkozni.</p>
<p style="text-align: justify;">Hasonlóan ingoványos terep a kapcsolat sebessége. A szervezetek saját adatközpontjaikban akár több tíz gigabites tempót is elérhetnek, a szerverpark egyéb vállalati eszközökkel való összekötésének minősége pedig csak elhatározáson (üzleti tervezésen, költségelemzésen stb.) múlik. Ezzel szemben a cloud esetében hiába a nagy átviteli sebesség, ha az sok ügyfél között oszlik meg, belassíthatja a kommunikációt a végpontok és a kiszolgálók között. És akkor még nem említettük az internetes átvitel során történő adatpriorizációt, ami egy dedikált hálózati infrastruktúrával szemben hátrányban részesítheti a vállalati információk küldését, fogadását.</p>
<p style="text-align: justify;">Az online backup egyik legnagyobb rákfenéje azonban nem a fentiekben keresendő, hanem az adatok be- illetve elmigrálásában. Még ha nem is kell számolni a vendorlock jelenségével, azaz szolgáltatóhoz kötöttséggel – tehát biztosított a rendszerek közötti átjárás -, akkor is napokra, hetekre lehet szükség több tíz-száz terabyte információ átmozgatásához. Ez pedig közel sem az on-premise megoldásoknál megszokott teljesítmény.</p>
</div>
<div style="float: right; margin-left: 20px; margin-bottom: 10px; width: 223px;">
<div><img decoding="async" class="img-responsive" src="/wp-content/uploads/2020/02/icloud_vizsnyai-informatika.png" alt="" /></div>
<div style="width: 223px; background: #685652; padding: 10px 10px 15px 10px; font-size: 13px; color: #fff !important; line-height: 140%; text-align: center;"><span style="color: #ffffff;"><strong><span style="font-size: 14px;">Ingyenes vagy fizetős?</span></strong></span></div>
<div style="width: 223px; background: #685652; padding: 10px 10px 15px 10px; font-size: 13px; color: #fff; line-height: 140%; text-align: justify;">Csábító a havidíj nélkül igénybe vehető szolgáltatások léte, mint amilyen például a folyamatos, titkosított file-szinkronizációt biztosító, nyíltforrású <a href="https://syncthing.net/?data1=default_p.1.summary.bottomcta_l.en_pid.8952" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Syncthing</a>. Az ingyenes lehetőségek zömében azonban olyan kisebb szolgáltatókra kell bízni a fontos adatokat, melyek hosszú távú fennmaradása nem garantált akkora mértékben, mint a Google, az <a href="https://www.icloud.com/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Apple</a> vagy a <a href="https://onedrive.live.com/about/hu-hu/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Microsoft</a> esetében. Ráadásul a támogatás színvonala sem feltétlenül üti meg az elvárt a szintet. Ugyan a fent említett nagyok mindegyike kínál ingyenes online tárhelyet, ahova adatok menthetők, ám ezek erősen korlátozottak (jellemzően 5 GB-ig nyúlhat a digitális takaró, kivéve a <a href="https://www.google.com/drive/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Google Drive</a> 15 GB-ját).</div>
</div>
<h3 style="text-align: justify;"><span class="kozcim">Költség és biztonság</span></h3>
<p style="text-align: justify;">Nem említettük még a cloud storage költségeit, mégpedig azért nem, mert ez a terület egyaránt szólhat az online backup mellett és ellen. Nyilvános szolgáltatóknál egészen alacsony árszint is elérhető, sőt, ingyenes lehetőségek is elérhetők (ezekről szól jobboldali, keretes írásunk). Felhős adatmentéssel elkerülhető egy komplett adatközpont kialakításának és üzemeltetésének költsége, a hardveres és szoftveres frissítések megvásárlása, a bérek kifizetése. Ekkor egyértelműen a pozitívumok sorát erősíti az online backup.</p>
<p style="text-align: justify;">Amennyiben azonban egyébként is üzemeltetni kellene a már kialakított rendszereket, a cloudba való migráció jelentette kiadás nem biztos, hogy visszahozza az árát. Emellett gondot okozhat a költségoptimalizáció, mely feladattal gyakran sikertelenül küzdenek meg a vállalatok. Érzékeny pénzügyi veszteségeket lehet ezen a módon &#8220;összeszedni&#8221;.</p>
<p style="text-align: justify;">Szintén megosztja a szakértők táborát a biztonság kérdése. Egy részük állítja, hogy a felhőszolgáltatók rendelkezésére álló erőforrások – pénz és tudás – nagyobb méreteiből adódóan jobban ellen tudnak állni az adatokat fenyegető veszélyeknek. Az ellen oldal ugyanakkor meggyőzhetetlenül idegenkedik attól, hogy legfontosabb, legbizalmasabb adatait külső szolgáltatóra bízza – még erős titkosítás használata esetén sem hajlandó erre.</p>
<h3 style="text-align: justify;"><span class="kozcim">Hogyan tovább?</span></h3>
<p style="text-align: justify;">Az online backup önmagában nem elvetendő vagy azonnal felkarolandó megoldás. Az adott szervezet igényeihez és lehetőségeihez méretezve kell vizsgálni, melynek eredménye lehet a minél hamarabb lezajló migráció, és a tisztességes távolságtartás is. Mint az üzleti élet szinte bármely területén, a várható előnyök és kockázatok összevetésével készülő alapos tervezés adhat választ a címben feltett kérdésre: mentsünk adatokat a felhőbe?</p>
<p style="text-align: justify;">Cikksorozatunk következő részében feltárjuk a backup és az adathelyreállítás legfrissebb trendjeit, illetve megpróbálunk útmutatást adni arra vonatkozóan, merre megy majd a piac a közeljövőben.</p>
<p><span style="font-size: 12px;">Forrás: <a href="https://bitport.hu/mentsunk-adatokat-a-felhobe" target="_blank" rel="noopener noreferrer">bitport.hu</a></span></p>
<p>A <a href="https://sysolutions.hu/hireink/mentsunk-adatokat-a-felhobe/">Mentsünk adatokat a felhőbe?</a> bejegyzés először <a href="https://sysolutions.hu">SYSolutions - Teljesk&ouml;rű IT &uuml;zemeltet&eacute;s</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
					<wfw:commentRss>https://sysolutions.hu/hireink/mentsunk-adatokat-a-felhobe/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Ezeknek a trükköknek esnek áldozatul a legtöbben az online csalóktól</title>
		<link>https://sysolutions.hu/hireink/ezeknek-a-trukkoknek-esnek-aldozatul-a-legtobben-az-online-csaloktol/</link>
					<comments>https://sysolutions.hu/hireink/ezeknek-a-trukkoknek-esnek-aldozatul-a-legtobben-az-online-csaloktol/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[admin]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 20 Dec 2019 10:17:20 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Biztonság]]></category>
		<category><![CDATA[Technológia]]></category>
		<category><![CDATA[adatbiztonság]]></category>
		<category><![CDATA[IT biztonság]]></category>
		<category><![CDATA[online]]></category>
		<category><![CDATA[web]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://sysolutions.hu/hireink/ezeknek-a-trukkoknek-esnek-aldozatul-a-legtobben-az-online-csaloktol/</guid>

					<description><![CDATA[<p>Egy friss felmérés szerint megdöbbentően sokan estek már áldozatul valamilyen lehúzási kísérletnek, miközben az ilyen csalások mára klasszikus online műfajjá alakultak. A Better Business Bureau és a FINRA iparági szabályozó szervezetek, illetve a Stanford Center for Longevity közös kutatása a pénzügyi vonatkozású csalások kapcsán vizsgálta az áldozattá válás körülményeit az észak-amerikai piacon. A nemrég közölt adatok szerint [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://sysolutions.hu/hireink/ezeknek-a-trukkoknek-esnek-aldozatul-a-legtobben-az-online-csaloktol/">Ezeknek a trükköknek esnek áldozatul a legtöbben az online csalóktól</a> bejegyzés először <a href="https://sysolutions.hu">SYSolutions - Teljesk&ouml;rű IT &uuml;zemeltet&eacute;s</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div class="article_lead" style="text-align: justify;">Egy friss felmérés szerint megdöbbentően sokan estek már áldozatul valamilyen lehúzási kísérletnek, miközben az ilyen csalások mára klasszikus online műfajjá alakultak.</div>
<div style="text-align: justify;"></div>
<div class="article_text" style="text-align: justify;">
<p>A Better Business Bureau és a FINRA iparági szabályozó szervezetek, illetve a Stanford Center for Longevity közös kutatása a <a href="http://longevity.stanford.edu/wp-content/uploads/2019/09/ScamTrackerIssueBrief-ExposedToScamsReducedFile.pdf" target="_blank" rel="noopener noreferrer">pénzügyi vonatkozású csalások kapcsán vizsgálta</a> az áldozattá válás körülményeit az észak-amerikai piacon. A nemrég közölt adatok szerint tavaly az Egyesült Államokban a teljes lakosság 10 százaléka esett áldozatul valamilyen trükknek, ami harmadával magasabb arány az előző évinél, és jellemzően valamilyen online csatornához kapcsolódik, vagyis a csalások ma már legnagyobb részt az internetes bűnözés területéhez tartoznak.</p>
<p><img loading="lazy" decoding="async" class="aligncenter size-full wp-image-2496" src="https://sysolutions.hu/wp-content/uploads/2023/05/150522-qa-password-google.png" alt="Vizsnyai Infomratika - biztonság" width="630" height="350" />A 2015 és 2018 közötti áldozatokkal folytatott másfél ezer interjú alapján kiderült, hogy a sikeres átverésekkel okozott károk értékének mediánja 600 dollár körül van. Az emberek majdnem fele egyáltalán nem reagált a trükkös megkeresésekre, 30 százalékuk pedig felvette ugyan a kapcsolatot, de pénzt nem veszített rajta, míg a vizsgált időszakban 23 százalék bonyolódott bele annyira a dologba, hogy a csalóknak sikerül levenniük valamekkora összegre. Bár a bűnözők telefonon és emailben is előszeretettel próbálkoznak, az utóbbi nagyságrendekkel hatásosabbnak bizonyul mind a kontaktus, mind az effektív pénzszerzés tekintetében.</p>
<p>Ez utóbbi alapján az online vásárlásokkal operáló csalások a legsikeresebbek, ahol a kutatás egészen elképesztő arányokat állapít meg: ötből négyen reagálnak a scam üzenetekre, és majdnem fele részben ténylegesen kárt is szenvednek ennek nyomán. A csalók a legjobb eredményt az eladókat és a vevőket közvetlenül összekötő oldalakat és webes szolgáltatásokat felhasználva érik el (eBay, Craigslist stb.), és a legprimitívebb eszközökkel élnek: eladásra kínálnak valamilyen árut, majd a fizetség begyűjtése után nem küldenek semmit a vevőknek. Az sem ritka azonban, éppen az áruval lépnek le úgy, hogy nem fizetnek érte, vagy hamis csekkel fizetnek, aztán túlfizetésre hivatkozva visszatérítést kérnek.</p>
<h3><span class="kozcim">Nincs szükség új ötletekre, ha a régiek is működnek</span></h3>
<p>Ehhez kapcsolódik, hogy az adathalász csalók is előszeretettel használják fel a legnagyobb online márkák ismertségét, illetve azt a tényt, hogy sok felhasználó valóban kapcsolatban is áll ezekkel a brandekkel. Augusztus végén mi is beszámoltunk a Vade Secure statisztikájáról, amelynek alapján a Microsoft a legnépszerűbb hivatkozás az adathalász bűnözőknél, megelőzve a második és a harmadik helyen álló PayPalt és a Facebookot is. A toplistán szerepelt még a Netflix, a Bank of America, az Apple, az Amazon vagy a DHL, sőt első ízben a kínai Alibaba is megjelent a phishing kísérletekben leggyakrabban megjelenő márkák topliistáján.</p>
<p>Mindezzel egybevág azzal is, hogy a fenti kutatás szerint is a második leggyakoribb kategóriát a technológiai tmogatással kapcsolatos csalások adják. Itt leginkább a figyelmeztető emailekre, pop-up ablakokra vagy hirdetésekre kell gondolni, amelyek egy bugra vagy vírusfertőzésre hívják fel a figyelmet, a csalók pedig pénzt próbálnak csinálni az általuk biztosított, teljesen kamu szakmai beavatkozásból. Ezt a módszert a siker magas aránya emeli a második helyre: a potenciális áldozatok kétharmada vette már fel a kapcsolatot a csalókkal, és harmad részük fizetet is nekik.</p>
<p>Az elérésben, vagyis a felhasználók interakciójának kiváltásában ennél is hatékonyabbak az állásajánlatokról hazudozó üzenetek, bár a tréningekre vagy szükséges felszerelésekre kért összegeket már jóval kevesebben hajlandók kifizetni: a csalóknak ötből négyen válaszolnak, ha valamilyen állással kínálják meg a kiszemelt áldozatokat, de fizetni már csak 25 százalék volt hajlandó nekik. A műfajok tekintetében mindezt a klasszikus, nyereményekről, pénzküldeményekről, visszatérítésekről vagy adóügyekről szóló kísérletek követik, az adathalász támadások pedig csak a hetedik helyen állnak.</p>
<p><em>Az Exposed to Scams című anyag pdf formában <a href="http://longevity.stanford.edu/wp-content/uploads/2019/09/ScamTrackerIssueBrief-ExposedToScamsReducedFile.pdf" target="_blank" rel="noopener noreferrer">ezen a hivatkozáson</a> érhető el.</em></p>
<p>&nbsp;</p>
</div>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12px;">Forrás: <a href="https://bitport.hu/ezeket-a-trukkoket-nyaljak-be-a-legtobben-az-online-csaloktol.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">bitport.hu</a></span></p>
<p>A <a href="https://sysolutions.hu/hireink/ezeknek-a-trukkoknek-esnek-aldozatul-a-legtobben-az-online-csaloktol/">Ezeknek a trükköknek esnek áldozatul a legtöbben az online csalóktól</a> bejegyzés először <a href="https://sysolutions.hu">SYSolutions - Teljesk&ouml;rű IT &uuml;zemeltet&eacute;s</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
					<wfw:commentRss>https://sysolutions.hu/hireink/ezeknek-a-trukkoknek-esnek-aldozatul-a-legtobben-az-online-csaloktol/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Elképesztő példák a digitális adatok áradatára</title>
		<link>https://sysolutions.hu/hireink/elkepeszto-peldak-a-digitalis-adatok-aradatara/</link>
					<comments>https://sysolutions.hu/hireink/elkepeszto-peldak-a-digitalis-adatok-aradatara/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[admin]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 05 Dec 2019 10:06:07 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Cloud & Big Data]]></category>
		<category><![CDATA[Technológia]]></category>
		<category><![CDATA[adatbiztonság]]></category>
		<category><![CDATA[Cloud]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://sysolutions.hu/hireink/elkepeszto-peldak-a-digitalis-adatok-aradatara/</guid>

					<description><![CDATA[<p>Tavaly 33 zettabájtnyi új adatot termeltünk világszerte, amit szemléltetés nélkül már tényleg nehéz elképzelni – sőt még úgy sem könnyű. 15 év múlva ráadásul már a zettabájtot is új mértékegységre kell majd cserélnünk. A hatalmas adatkészletek felhasználásában az adatok tárolása önmagában is kihívást jelent, mielőtt az analitikus technológiák egyáltalán szóba jönnének. A big data egyik [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://sysolutions.hu/hireink/elkepeszto-peldak-a-digitalis-adatok-aradatara/">Elképesztő példák a digitális adatok áradatára</a> bejegyzés először <a href="https://sysolutions.hu">SYSolutions - Teljesk&ouml;rű IT &uuml;zemeltet&eacute;s</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div class="article_lead" style="text-align: justify;">Tavaly 33 zettabájtnyi új adatot termeltünk világszerte, amit szemléltetés nélkül már tényleg nehéz elképzelni – sőt még úgy sem könnyű. 15 év múlva ráadásul már a zettabájtot is új mértékegységre kell majd cserélnünk.</div>
<div id="fedobanner1" class="overlay_wrapper" style="text-align: justify;"></div>
<div style="text-align: justify;"><img loading="lazy" decoding="async" class="aligncenter wp-image-2477 size-full" title="Vizsnyai Informatika" src="https://sysolutions.hu/wp-content/uploads/2023/05/131011-strategiafejlesztes.png" alt="Vizsnyai Informatika" width="630" height="350" /></div>
<div class="article_text">
<p style="text-align: justify;">A hatalmas adatkészletek felhasználásában az adatok tárolása önmagában is kihívást jelent, mielőtt az analitikus technológiák egyáltalán szóba jönnének. A big data egyik definíciója is éppen arra van kihegyezve, hogy a korábbinál sokkal nagyobb mennyiségű adat begyűjtésével új módszerekre van szükség az információ hatékony felhasználásához, kezdve a hagyományos tárolási megoldások felülvizsgálatával. Ezek ugyanis alkalmatlanok az egyre nagyobb tempóban beözönlő adatfolyam kezelésére, így természetes, hogy a felhő alapú tárolás vagy a blokklánc-technológiák is fokozatosan teret nyernek.</p>
<h3 style="text-align: justify;"><span class="kozcim">Mennyi adat keletkezik mostanában?</span></h3>
<p style="text-align: justify;">Már mindenki megszokhatta, hogy a globálisan előállított adattömeget jó ideje zettabájtokban (tíz a huszonegyediken bájtos egységekben) mérik. Már 2010-ben is nagyjából 2 zettabájtnyi új, digitálisan rögzített adat jött létre világszerte, ami a legutóbbi évben, 2018-ban 33 zettabájtra emelkedett. A fejlődés azonban nem lineáris: ha a 33 zettabájtos mennyiséget neház ép ésszel felfogni, akkor gondoljunk arra, hogy az előrejelzések szerint jövőre 47, 2025-ben 175, 2030-ban 612, 2035-ben pedig 2142 zettabájtos új adattömeggel számolhatunk – ezzel utóbbival meg is érkezünk majd a jottabájtos tartományba.</p>
<p style="text-align: justify;">Az idei Statista Digital Markets Outlook kutatás nem csak a trendhez tartozó számokat közli, de néhány példával azt is megpróbálja szemléltetni, hogy mit jelentene praktikusan a tavaly összehozott, 33 zettabájtos tétel. Nem mintha így sokkal könnyebb lenne befogadni, de ekkora adatmennyiség 660 milliárd darab Blu-ray lemezen férne el, sőt a világ jelenleg kapható legnagyobb kapacitású (100 terabájtos) merevlemezeiből is 330 millió darab kellene a tárolásához.</p>
<p style="text-align: justify;">Utóbbival kapcsolatos érdekesség, hogy egyetlen ilyen tárolóra bőven felszaladna a teljes internet 1997-es becsült tartalma, ami csak 88 terabájtot tett ki – ebből pedig az is következik, hogy 2018-ban egyetlen év alatt is 375 milliószor annyi új adat keletkezett, amennyi 21 évvel azelőtt összesen elérhető volt a világhálón. Az 1 petabájtos kapacitásúnak számított emberi agyakból ehhez képest 33 millióra lenne szükség a tavalyi termés tárolásához, amit úgy érdemes elképzelni, hogy a 2018-as adattömeg éppen csak elférne Malajzia teljes lakosságának a fejében.</p>
<p style="text-align: justify;">A párhuzamoknak ezzel még nincs vége: a Statista unatkozó szakemberei azt is kiszámolták, hogy a világ jelenlegi leggyorsabb szuperszámítógépéből, a Tennesse állambeli Oak Ridge National Laboratory számára épített, Summit nevű rendszerből 132 ezer darabot kellene telepíteni, hogy az aktuális konfigurációban elegendő tárhelyünk legyen az előző évben keletkezett adatoknak. Ott vannak ugyanakkor a DNS-molekulák, amelyek egyetlen gramm tömegben 455 exabájtos &#8220;tárhelyet&#8221; biztosítanak – a fentiekhez képest még ez tűnik a legtakarékosabb megodásnak, hiszen a szóban forgó volumen archiválásához mindössze 73 grammnyi DNS-molekulára lenne szükség.</p>
<h3 style="text-align: justify;"><span class="kozcim">A felhő nem lehetőség, hanem szükségszerűség</span></h3>
<p style="text-align: justify;">Az új tárolási trendekről szólva a Statista Digital Markets Outlook a cloud alapú adattárolásról, ezen belül is a vállalati felhős adattárolásról beszél, mint az egész piac meghatározó szegmenséről. Itt a legfeltűnőbb megállapítás, hogy az adatmennyiséget tekintve a cloud storage már ebben az évben túlnövi a hagyományos (saját eszközökön való) tárolást. A vállalatok esetében ugyanerre a fordulatra 2020-ban számítanak az elsődleges tárolómegoldások tekintetében, 2026-ra pedig egyenesen azt jósolják, hogy az iparág összes bevételének több mint 90 százaléka már a cloud modellekből származik majd.</p>
<p style="text-align: justify;">A legnagyobb piaci szereplő már megszokott módon az Amazon, amely amúgy is teljes elérhető tárolókapacitás harmadán ücsörög. Amellett azonban, hogy az AWS vezető szerepe és részesedése stabil, az összeállításból az is kiderül, hogy a piac maradék kétharmadát szép lassan elfoglalja a Microsoft, a Google és az IBM.  Ezek a vállalatok az elmúlt időszakban mind komoly befektetéseket eszközöltek a cloud technológiákban, értve ezalatt elsősorban a cégfelvásárlásokat: míg az AWS az elmúlt öt évben 12 akvizíciót jelentett be ezen a területen, addig a Google és a Microsoft 24-24 felvásárlást ütött nyélbe.</p>
<p style="text-align: justify;">A vállalati piacon ugyancsak az Amazon dominál, a Statista adatai alapján az AWS adaptációs rátája 2017-ben 59 százalékos, 2018 végére pedig 68 százalékos volt ebben a szegmensben. Ugyanakkor a Microsoft és az Azure 2017-ben 43, míg 2018-ban már 58 százalékon állt, vagyis villámgyorsan zárkózik az Amazonhoz. A Google ebben a tekintetben 19, az IBM pedig 15 százalékra volt jó az előző évben. Tavaly ilyenkor az &#8220;egyéb&#8221; kategóriába sorolt szolgáltatók (tehát a fenti négy társaságon kívül az összes többi cég) összességében is csak 40 százalékos piaci részesedéssel rendelkezett a Synergy Research Group adatai szerint.</p>
</div>
<p>&nbsp;</p>
<p>&nbsp;</p>
<p><span style="font-size: 12px;">Forrás: </span><a href="https://bitport.hu/elkepeszto-peldak-a-digitalis-adatok-aradatara.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><span style="font-size: 12px;">bitport.hu</span></a></p>
<p>A <a href="https://sysolutions.hu/hireink/elkepeszto-peldak-a-digitalis-adatok-aradatara/">Elképesztő példák a digitális adatok áradatára</a> bejegyzés először <a href="https://sysolutions.hu">SYSolutions - Teljesk&ouml;rű IT &uuml;zemeltet&eacute;s</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
					<wfw:commentRss>https://sysolutions.hu/hireink/elkepeszto-peldak-a-digitalis-adatok-aradatara/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Pontosan mit is tud rólad a Facebook a profilod alapján?</title>
		<link>https://sysolutions.hu/hireink/pontosan-mit-is-tud-rolad-a-facebook-a-profilod-alapjan/</link>
					<comments>https://sysolutions.hu/hireink/pontosan-mit-is-tud-rolad-a-facebook-a-profilod-alapjan/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[admin]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 26 Mar 2018 03:48:38 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Adatvédelem]]></category>
		<category><![CDATA[adatbiztonság]]></category>
		<category><![CDATA[Facebook]]></category>
		<category><![CDATA[közösségi média]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://sysolutions.hu/hireink/pontosan-mit-is-tud-rolad-a-facebook-a-profilod-alapjan/</guid>

					<description><![CDATA[<p>A pár napja kirobbant Facebookkal kapcsolatos adatkezelési botrány után érdemes feltenni a kérdést, és elgondolkodni azon, hogy vajon mit is tud rólunk a Facebook, a profilunk alapján? Persze, a profilunkat elolvasva sok minden kiderül rólunk, azonban ez csak egy kis szelet abból, amit látnak belőlünk. Az egyik módja annak, hogy megnézzük, mi az, amit a [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://sysolutions.hu/hireink/pontosan-mit-is-tud-rolad-a-facebook-a-profilod-alapjan/">Pontosan mit is tud rólad a Facebook a profilod alapján?</a> bejegyzés először <a href="https://sysolutions.hu">SYSolutions - Teljesk&ouml;rű IT &uuml;zemeltet&eacute;s</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p style="text-align: justify;">A pár napja kirobbant Facebookkal kapcsolatos adatkezelési botrány után érdemes feltenni a kérdést, és elgondolkodni azon, hogy vajon mit is tud rólunk a Facebook, a profilunk alapján? Persze, a profilunkat elolvasva sok minden kiderül rólunk, azonban ez csak egy kis szelet abból, amit látnak belőlünk. Az egyik módja annak, hogy megnézzük, mi az, amit a Facebook tud rólunk, az az, ha letöltjük a Facebook adatainkat.</p>
<p style="text-align: justify;">A Facebook által tárolt adatok letöltésének lehetősége nem új keletű dolog, azonban nem sok felhasználó tudja, hogy ezt bizony megteheti. Csak néhány percet vesz igénybe, ami attól függ, hogy mekkora az adatfájlok nagysága. Lássuk tehát a lépéseket a Facebook adatok letöltéséhez:</p>
<ol style="text-align: justify;">
<li>Lépj be a Facebook oldaladra, és kattints az oldal jobb felső sarkában található lefelé mutató nyílra. A gyorssúgó (kérdőjel) ikon mellett található. Válaszd ki a Beállítások lehetőséget.</li>
<li>Lépj az általános fiókbeállításokhoz (alapértelmezés szerint egyből ide érkezel). A listán, amely kijön középen, tartalmazza a nevedet, a felhasználónevedet stb., keresd meg azt a hivatkozást, amely a következőket tartalmazza: &#8220;Tölts le egy másolatot a Facebookon tárolt adataidról.&#8221; Kattints rá.</li>
<li>Az ezután megjelenő oldal a &#8220;Saját információ letöltése&#8221; lesz. Kattints az Archiválás indítása gombra. Ezután megjelenik egy értesítés, amely szerint az archívum elkészítése néhány percet vesz igénybe.<img loading="lazy" decoding="async" class="wp-image-1284 size-consulting-thinkup-column1-1/4 aligncenter" src="https://sysolutions.hu/wp-content/uploads/2023/05/Adatletoltes.png" alt="Adatletöltés" width="1140" height="285" /></li>
</ol>
<p style="text-align: justify;">A Facebook ezután e-mailt küld a profilban szereplő e-mail címre, tájékoztató jelleggel, hogy az oldaladon adatokat kértek le a fiókról, majd ezután nemsokkal egy másik e-mailt, amely értesít, hogy az adatok készen állnak a letöltésre.</p>
<ol style="text-align: justify;" start="4">
<li>Ellenőrizd az e-mailt a letöltési értesítésről. Ez a levél tartalmazni fog egy linket, amire rá kell kattintani. Erre azért van szükség, hogy megerősítsd, hogy az adatkérés jogos.</li>
<li>Miután rákattintottál az e-mail linkre, böngésződ visszatér a Facebook Saját információ letöltése oldalra, de most már megjelenik egy letöltési link is. Kattints rá a letöltési folyamat megkezdéséhez.</li>
<li>Egy ablak jelenik meg, amely megkérdezi a Facebook jelszavad. Írd be, és kattints a Küldés gombra a folytatáshoz.</li>
<li>A letöltés megkezdődik. A fájl mérete változó, attól függően, hogy mennyi információt adtál meg a Facebook-nak. Minél aktívabb vagy, annál nagyobb a letöltés.</li>
</ol>
<p style="text-align: justify;"><img loading="lazy" decoding="async" class="aligncenter wp-image-1285 " src="https://sysolutions.hu/wp-content/uploads/2023/05/Sajat-info-letoltese-1024x456.png" alt="Saját info letöltése" width="878" height="391" /></p>
<p style="text-align: justify;">Hogyan olvasd el a Facebook adataid?</p>
<p style="text-align: justify;">A Facebook az adataidat úgy fogja megjeleníteni, mint egy helyi mini weboldal. Minden fájl egy mappában van, és ha megnyitod a mappát, megjelenik egy index.htm fájl. Nyisd meg, és elindul a böngésződben.</p>
<p style="text-align: justify;">A megnyíló első oldal a profiloldal, amely összefoglalja a személyes adatokat a Facebook-on. Kattints a profilképed alatti bármelyik linkre, hogy megnézhesd, mik vannak eltárolva rólad.</p>
<p style="text-align: justify;">Az üzenetek történetében például szerepel az összes Messenger üzenet, amelyet valaha is váltottál. Még ha nem is válaszoltál egy-egy üzenetre, akkor is ott lesz eltárolva.</p>
<p style="text-align: justify;">A Biztonság alatt az jelenik meg, hogy mikor voltál fent a Facebook-on.</p>
<p style="text-align: justify;">A hirdetések azt mutatják, hogy milyen Facebook hirdetésekre kattintottál, és milyen hirdetők rendelkeznek a kapcsolattartási adataiddal.</p>
<p style="text-align: justify;">Az alkalmazások felsorolják, hogy milyen alkalmazásokat és szolgáltatásokat használsz a Facebookkal.</p>
<p style="text-align: justify;">Ha meg szeretnél változtatni vagy éppen megszabadulnál információktól, az archívumon keresztül ezek nem módosíthatóak. Ehhez a Facebook-fiókodon keresztül kell elvégezned a módosításokat.</p>
<p style="text-align: justify;">Sok sikert a böngészéshez!</p>
<p>A <a href="https://sysolutions.hu/hireink/pontosan-mit-is-tud-rolad-a-facebook-a-profilod-alapjan/">Pontosan mit is tud rólad a Facebook a profilod alapján?</a> bejegyzés először <a href="https://sysolutions.hu">SYSolutions - Teljesk&ouml;rű IT &uuml;zemeltet&eacute;s</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
					<wfw:commentRss>https://sysolutions.hu/hireink/pontosan-mit-is-tud-rolad-a-facebook-a-profilod-alapjan/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
