<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>jogtiszta Archívum - SYSolutions - Teljesk&ouml;rű IT &uuml;zemeltet&eacute;s</title>
	<atom:link href="https://sysolutions.hu/hireink/tag/jogtiszta/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://sysolutions.hu/hireink/tag/jogtiszta/</link>
	<description>Informatikai rendszerek tervez&#233;se, &#252;zemeltet&#233;se &#233;s szaktan&#225;csad&#225;s</description>
	<lastBuildDate>Wed, 24 May 2023 11:32:11 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.9.4</generator>

<image>
	<url>https://sysolutions.hu/wp-content/uploads/2023/05/cropped-SYSolutions_favicon-32x32.png</url>
	<title>jogtiszta Archívum - SYSolutions - Teljesk&ouml;rű IT &uuml;zemeltet&eacute;s</title>
	<link>https://sysolutions.hu/hireink/tag/jogtiszta/</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Így vettem hatezer forintért Microsoft Office-t. Ön ne vegyen</title>
		<link>https://sysolutions.hu/hireink/igy-vettem-hatezer-forintert-microsoft-office-t-on-ne-vegyen/</link>
					<comments>https://sysolutions.hu/hireink/igy-vettem-hatezer-forintert-microsoft-office-t-on-ne-vegyen/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[admin]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 23 Jan 2020 06:10:55 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Microsoft]]></category>
		<category><![CDATA[Szoftver]]></category>
		<category><![CDATA[jogtiszta]]></category>
		<category><![CDATA[licenc]]></category>
		<category><![CDATA[Office]]></category>
		<category><![CDATA[Windows]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://sysolutions.hu/hireink/igy-vettem-hatezer-forintert-microsoft-office-t-on-ne-vegyen/</guid>

					<description><![CDATA[<p>Sajnos az ajánlat mellett nem volt ott, amit a híres bűvész, Rodolfo minden trükkje előtt elsütött: „Figyeljék a kezemet, mert csalok!” Sokan bedőltek a trükknek. Girardi Kornél (IPR-Insights) írása. &#8220;Figyeljék a kezemet, mert csalok!&#8221; – mondta Rodolfo a trükkjei előtt. A híres mondat most nem a profi bűvész és etikus zsebtolvaj egyik kártyatrükkje kapcsán ötlött [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://sysolutions.hu/hireink/igy-vettem-hatezer-forintert-microsoft-office-t-on-ne-vegyen/">Így vettem hatezer forintért Microsoft Office-t. Ön ne vegyen</a> bejegyzés először <a href="https://sysolutions.hu">SYSolutions - Teljesk&ouml;rű IT &uuml;zemeltet&eacute;s</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p style="text-align: justify;">Sajnos az ajánlat mellett nem volt ott, amit a híres bűvész, Rodolfo minden trükkje előtt elsütött: „Figyeljék a kezemet, mert csalok!” Sokan bedőltek a trükknek. Girardi Kornél (IPR-Insights) írása.</p>
<p style="text-align: justify;"><img fetchpriority="high" decoding="async" class="aligncenter" src="https://sysolutions.hu/wp-content/uploads/2023/05/cheap-discouted-sale-black-friday-scam_vizsni_informatika.png" alt="cheap-discounted-sale-black-fridy-vizsnyai-informatika" width="630" height="350" /></p>
<p style="text-align: justify;">&#8220;Figyeljék a kezemet, mert csalok!&#8221; – mondta Rodolfo a trükkjei előtt. A híres mondat most nem a profi bűvész és etikus zsebtolvaj egyik kártyatrükkje kapcsán ötlött fel bennem. Egyik ismerősöm keresett meg &#8220;jó ajánlatokat&#8221; kínáló internetes szoftvervásárlási lehetőséggel, hogy vizsgáljuk meg, mi rejtőzik e fantasztikus beszerzési lehetőség mögött.</p>
<h3 style="text-align: justify;">A túl alacsony ár szabálya</h3>
<p style="text-align: justify;">Az egyik ilyen remek ajánlatot egy ismert média- és hírszolgáltató portálon találtam. Az oldalon az egyik hirdetés Black Friday-akcióként kínált átlagon felüli, sőt fantasztikus árkedvezményeket a vásárlóknak. A valóban irreálisan alacsony árakon hirdetett szoftverek linkjeire kattintva habozás nélkül éltem volna a soha vissza nem térő alkalommal, csakhogy a hivatkozások címeit a biztonsági szoftver minden esetben blokkolta és letiltotta. Így a lehetőséget kénytelen voltam elengedni…<br />
A másik lehetőség Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb online kereskedelmi raktárából való rendelés volt. A szoftverek kategóriáján belül két főcsoport érdemelt kiemelt figyelmet: az operációs rendszerek, illetve az irodai alkalmazások. Üzleti használatra alkalmas Microsoft Windows 10 Pro termékek esetében is, de kiváltképp az Office 2019 Professional többnyelvű csomag árazása láttán tölthette el szívünket melegség, és tapasztalhattunk bruttó hatezer forint környéki vagy az alatti vételárakat.<br />
Referenciaként – csak hogy nagyságrendileg tudjuk hová pozicionálni ezeket az összegeket – érdemes felidézni a gyártó hivatalos webáruházának (Microsoft Store) árait: ott az említett asztali operációs rendszert kb. 80 ezer forintért, míg az irodai csomagot 170 ezer körüli áron lehet megrendelni. Természetesen ha az adott szoftver elérhető OEM (csak Windows) vagy mennyiségi licenckonstrukcióban, lehet kedvezőbb a beszerzési ár, előbbi esetében például jelentősen, durván a listaár feléért is hozzá lehet jutni a termékekhez. Az érintett szoftverek reális másodlagos szoftverpiaci árai a gyártó hivatalos kereskedelmi árainál körülbelül 50 százalékkal kedvezőbbek a különböző használtlicenc-értékesítő, -közvetítő cégek kínálatban, például egy Windows 10 Pro OEM-hez akár 20 ezerért, egy Office 2019 Professionalhez (Plus) pedig 85 ezer forint körüli összegért is hozzájuthatunk.<br />
A puding próbája az evés – tartja a mondás. Nézzük meg, mit kapunk ennyi pénzért, ezért rendeltem 5625 forintért egy – idézem – &#8220;Microsoft Office 2019 Professional, 32/64 bit, magyar + többnyelvű, elektronikus licenc&#8221;-et az ismert webáruházból (vastagon kiemelve: ingyenes kiszállítással), amely rövid időn belül visszaigazolta a tranzakciót, és feltüntette a partnercéget, amely forgalmazza és szállítja a terméket. Annyit elárulhatok, hogy ez egy beszédes angol cégnévvel rendelkező, horvát székhelyű szervezet, amely (a honlapja szerint) 2016. óta az országában vezető digitális szoftverdisztribúcióként működik. Ebben a kategóriában elsősorban román, bolgár és horvát kereskedők ajánlataiból lehet tetszés szerint válogatni.</p>
<h3 style="text-align: justify;">Nem azt kapod, amit ígérnek</h3>
<p style="text-align: justify;">Ezt követően jött a rendelés kiszállítása ama bizonyos partner által (de még mindig a híres online kereskedelmi áruház nevében), ami egy elektronikus levél formájában érkezett. A megrendelés-visszaigazolásban foglaltakkal egyező tartalom mellett az emailben volt még két csatolmány, egy számla és egy instrukciókat tartalmazó dokumentum. Ez utóbbiban a magyar és angol változatok letöltő linkjeit, valamint egy probléma esetén használatos chat elérési útvonalát küldték el. A számlán – a nyilvánvaló számviteli információk mellett – az alábbi szoftvertétel volt feltüntetve: &#8220;Microsoft Office 2019 Pro Plus, digital licence HU&#8221;, alatta a termékkulcs. (A figyelmesebb olvasónak itt feltűnhet némi ellentmondás a megrendelt termék, és a kiszámlázott között.) Licencigazolást, egyéb bizonylatot nem kaptam! A termék, ami valójában megérkezett, egy Office Professional Plus 2019 (32/64 bit, angol/magyar nyelvű verzió) volt, amit sikeresen feltelepítettem és aktiváltam. Itt jöhetne nagy piros betűkkel a felirat:<br />
<strong>Ön valószínűleg csalás áldozatává vált!</strong><br />
Hétköznapi használati tárgyak esetében teljesen normális azok továbbértékesítése – és itt elsősorban nem a fogkefére gondolok – nyilvánvalóan kedvezőbb áron, mint amennyiért azt újonnan vásároltuk. Nincsen ez máshogy a szoftverek esetében sem. A használt szoftverek kereskedelmének jogi alapjairól csak annyit, hogy a szerzői jogi jogkimerülés elve biztosítja, amely hazai szerzői jogi törvényünkben (<a href="https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.tv" target="_blank" rel="noopener noreferrer">1999. évi LXXVI. törvény</a> a szerzői jogról) és a vonatkozó EU direktívában (<a href="https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32009L0024&amp;from=hu" target="_blank" rel="noopener noreferrer">2009/24/EK irányelv</a> a számítógépi programok jogi védelméről) is megjelenik. Eszerint miután a szoftvergyártó a szoftver műpéldányát adásvétellel vagy a tulajdonjog más átruházásával forgalomba hozta, a terjesztés jogát a továbbiakban nem gyakorolhatja, azaz az első értékesítést követően a további értékesítési cselekményeket a gyártó nem kontrollálhatja.<br />
A joggyakorlat szerint – egészen a legutóbbi időkig – az általános jogkimerülési szabály alkalmazása szoftverek esetében kétséges volt, azonban 2012-ben az Európai Bíróság Oracle v. Usedsoft ügyben (UsedSoft GmbH v. Oracle International Corp., <a href="http://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?num=C-128/11" target="_blank" rel="noopener noreferrer">C-128/11.; CJEU</a>)  hozott döntése számos bizonytalanságot számol fel, és tulajdonképpen sokrétű lehetőségeket nyit meg a használtszoftver-piac számára.<br />
Számtalan publikációt készítettünk e témában, javaslom további olvasásra, elmélyülésre az <a href="https://www.iprsam.com/hu/2019/09/23/meg-mindig-trendi-a-hasznalt-szoftver/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">IPR-Insights</a>, valamint a <a href="https://vizsnyai.hu/kiskate-hasznalt-szoftvereket-vasarloknak/">Vizsnyai Informatika</a> oldalán megjelent írásokat, melyek nagyon hasznos információkkal szolgálnak a másodlagos szoftverpiacról.</p>
<h3 style="text-align: justify;">Egy szoftvernél a számla nem elég</h3>
<p style="text-align: justify;">Különösen fontos megkülönböztetnünk az ily módon kínált használt szoftvert a kalóz vagy lopott, azaz illegálisan megszerzett szoftvertől. Persze hátradőlhetnénk nyugodtan és mondhatnánk – fenti esetünket alapul véve – van számlám róla, kifizettem a szoftvert, miért ne használhatnám legálisan? Mondhatjuk, de akkor ezzel a lendülettel álltunk be Struccékhoz politikusnak, ami köztudottan népszerű, ám igen veszélyes szakma.<br />
Amit jutányos áron kaptunk a pénzünkért az egy úgynevezett &#8220;elektronikus licenc&#8221; vagy &#8220;ESD (Electronic Software Delivery) licenc&#8221;, amely általában csak a telepítéshez szükséges termékkulcsot jelenti az eredetiség és származás igazolása nélkül. Az ilyen típusú licenceknek a nagy része hamisítási kockázatot hordoz! A szoftver jogszerű használatát ugyanis a felhasználónak tudnia kell igazolni a szoftver felhasználási szerződésével (licenc) még akkor is, ha a szoftver beszerzése nem első kézből történt. A szoftvert vásárlónak olyan licencdokumentációval kell rendelkeznie, amelyből kiderül, hogy kik voltak a licenc korábbi tulajdonosai, azaz láthatóvá válik ennek segítségével a licencek teljes származási története. Ez az úgynevezett transzparens joglánc elve, amely lehetővé teszi a felhasználónak, hogy hiteles módon tudja igazolni, hogy jogosult a szoftver használatára. Ezeken felül még arról is meg kell győződnie a vásárlónak, hogy a korábbi felhasználó már nem használja az adott licencet, ezért célszerű írásbeli nyilatkozatot kérni az eladótól. Önmagában a szoftver beszerzését igazoló bizonylat (a számla) nem elégséges a jogszerű felhasználás alátámasztásához, azonban számviteli szempontból szükséges, hisz ez szolgál alapul a szellemi termék vagy vagyoni értékű jog nyilvántartásba vételéhez.</p>
<figure id="attachment_2631" aria-describedby="caption-attachment-2631" style="width: 223px" class="wp-caption alignright"><img decoding="async" src="https://sysolutions.hu/wp-content/uploads/2023/05/GirardiKornel-IPR-Insights_vizsnyai-informatika.png" alt="Girardi Kornél - Vizsnyai Informatika" width="223" height="284" /><figcaption id="caption-attachment-2631" class="wp-caption-text">Girardi Kornél<br />A szerző licencelési szakértő, az <a href="https://www.iprsam.com/hu/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">IPR-Insights</a> licenctanácsadási csoportvezetője.</figcaption></figure>
<p style="text-align: justify;">Borzasztó volt látni a webáruház oldalán a hozzászólások áradatát. Ezek legtöbbje két irányzatot képviselt. Voltak az elégedett (ám valójában átvert) vásárlók kommentjeit, akik örültek, mert azt gondolták, hogy milyen jó üzletet kötöttek (miközben valójában kidobtak az ablakon jó néhány ezrest). És voltak az elégedetlenek, akik első kézből, már a megrendelés pillanatában a saját bőrükön tapasztalhatták meg az illegálisan beszerzett szoftverek szinte minden kártékony hatását.</p>
<p style="text-align: justify;">Éppen ezért azt javasoljuk, hogy aki használt szoftver vásárlására szánja el magát – egyedi szoftverek és mennyiségi licenckonstrukciók esetében egyaránt – nézzen utána alaposan minden fontosabb kérdésnek (például a fentebb felidézett két cikkből). És ha még mindig bizonytalan, forduljon szakemberhez, például vegye fel a kapcsolatot és konzultáljon egy másodlagos szoftverértékesítéssel, szoftver remarketinggel foglalkozó céggel a jogi és technikai előfeltételekről.</p>
<p style="text-align: justify;">Szoftvervásárláskor tehát mindig jusson eszünkbe Rodolfo: érdemes figyelni, mert valóban csalnak!</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12px;">Forrás: <a href="https://bitport.hu/igy-vettem-hatezer-forintert-microsoft-office-t-on-ne-vegyen" target="_blank" rel="noopener noreferrer">bitport.hu</a></span></p>
<p>A <a href="https://sysolutions.hu/hireink/igy-vettem-hatezer-forintert-microsoft-office-t-on-ne-vegyen/">Így vettem hatezer forintért Microsoft Office-t. Ön ne vegyen</a> bejegyzés először <a href="https://sysolutions.hu">SYSolutions - Teljesk&ouml;rű IT &uuml;zemeltet&eacute;s</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
					<wfw:commentRss>https://sysolutions.hu/hireink/igy-vettem-hatezer-forintert-microsoft-office-t-on-ne-vegyen/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Kiskáté használt szoftvereket vásárlóknak</title>
		<link>https://sysolutions.hu/hireink/kiskate-hasznalt-szoftvereket-vasarloknak/</link>
					<comments>https://sysolutions.hu/hireink/kiskate-hasznalt-szoftvereket-vasarloknak/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[admin]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 19 Nov 2018 12:27:03 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Szoftver]]></category>
		<category><![CDATA[jogtiszta]]></category>
		<category><![CDATA[licenc]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://sysolutions.hu/hireink/kiskate-hasznalt-szoftvereket-vasarloknak/</guid>

					<description><![CDATA[<p>Miért veszünk használt terméket? Mert olcsóbb. Ám a használt szoftverre is igaz, amit egy használt autónál tapasztalunk, akadhatnak nem várt kiadások és kockázatok. Dr. Hegedüs Tamás (IPR-Insights Hungary) írása. Egy használt szoftver megvásárlásától azt várnánk, hogy költséget takarítunk meg. Csakhogy a szoftverekre is igaz az, ami szinte minden használt termékre, lehetnek olyan hátrányai és kockázatai, [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://sysolutions.hu/hireink/kiskate-hasznalt-szoftvereket-vasarloknak/">Kiskáté használt szoftvereket vásárlóknak</a> bejegyzés először <a href="https://sysolutions.hu">SYSolutions - Teljesk&ouml;rű IT &uuml;zemeltet&eacute;s</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div class="article_lead">
<p style="text-align: justify;">Miért veszünk használt terméket? Mert olcsóbb. Ám a használt szoftverre is igaz, amit egy használt autónál tapasztalunk, akadhatnak nem várt kiadások és kockázatok. Dr. Hegedüs Tamás (IPR-Insights Hungary) írása. Egy használt szoftver megvásárlásától azt várnánk, hogy költséget takarítunk meg.</p>
</div>
<div class="article_text" style="text-align: justify;">
<p><img decoding="async" class="aligncenter size-full wp-image-2649" src="https://sysolutions.hu/wp-content/uploads/2023/05/Used-Software-License-Market_vizsnyai-informatika.png" alt="Vizsnyai Informatika" width="630" height="350" /></p>
<p>Csakhogy a szoftverekre is igaz az, ami szinte minden használt termékre, lehetnek olyan hátrányai és kockázatai, amelyek indokolttá tehetik az új licencek beszerzését. Az alábbiakban bemutatom a használtszoftver-kereskedelem jogi alapjait, körüljárom az ilyen termékek vásárlásának előnyeit, hátrányait, kockázatait.</p>
<h3><span class="kozcim">EU-s szinten szabályozzák</span></h3>
<p>A másodlagos szoftverpiac jogi alapját – akárcsak más szerzői jogi művek esetében – a jogkimerülés intézménye adja meg. Az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaira érvényes szabályozás a EU Szoftver-irányelvben található. Az irányelv szerint egy szoftver műpéldányának terjesztésre vonatkozó joga a jogosultnak (aki a szerzői jogok vagyoni jogosultja – többnyire a gyártó)  kimerül, ha a szoftver műpéldányát ő maga vagy hozzájárulásával bárki más az EGT-n belül értékesíti. Magyarán ha egyszer eladta, akkor nem szólhat bele, ha a vevő továbbértékesíti. Ez a jogelv, amely 1991. óta jelen van jelen az Unióban, teremtette meg a használt szoftverek kereskedelmének lehetőségét. Ennek ellenére a legtöbb esetben a jogtulajdonos a licencszerződésekben szoftver továbbértékesítését – megtévesztő módon – megtiltotta.</p>
<p>OEM szoftvereknél az áttörést egy 2001-es német bírósági döntés jelentette, melynek hatására a felperes Microsoft – továbbra is megtévesztő módon – a jogkimerülést az értékesített OEM licencekre nézve csak a német piacra nézve ismerte el. Így az OEM licencek másodpiaci kereskedelme csak Németországban terjedt el.</p>
<p>Európai szinten egy másik per, a 2012-ben zárult, és azóta sokszor idézett Oracle kontra UsedSoft ügy hozott fordulatot. Egyik legfontosabb hatása az volt, hogy kiterjesztésre került a műpéldány fogalma: onnantól ugyanis a jogkimerülés már a fizikai műpéldánnyal nem rendelkező, internetről letöltött szoftverekre is vonatkozik. A döntés elhárította a másodlagos kereskedelem előtti akadályokat, ugyanis onnantól kezdve semmisnek tekintendő minden olyan licencfeltétel, ami ezt a lehetőséget korlátozná vagy kizárná. Mind a mai napig ez határozta meg a használtszoftver-kereskedelem alapvető feltételeit.</p>
<h3><span class="kozcim">Ennek a hét feltételnek teljesülnie kell</span></h3>
<h4>Az alábbiakban összefoglalom ezeket a feltételeket.</h4>
<p><strong>1. A szoftvert először az EGT-ben aktiválták.</strong> A feltétel onnan gyökereztethető, hogy az Európai Unió Bíróságának döntései csak az EGT államaiban érvényesek. Tehát más országokban előfordulhatnak – és elő is fordulnak – olyan feltételek, amelyek kizárják a használtlicenccel való kereskedést. Többnyire ilyennek tekinthetők az USA-ból származó licencek, ahol a jogkimerülés intézménye &#8220;first sale doctrine&#8221; néven ismert, de azt másképpen értelmezik.</p>
<p>A feltételből következik, hogy az eladónak valamilyen módon igazolnia kell az aktiválás földrajzi helyét. Ilyen igazolás lehetne az első jogszerző és a jogtulajdonos közötti eredeti szerződés másolata. Csakhogy egy nagyvállalat licencbeszerzésre vonatkozó szerződése gyakran üzleti titok, amely nem mindig szolgáltatható ki harmadik fél részére. A gyakorlatban inkább az aktivációt, valamint az első jogszerző jogosultságát a licencláncolat átadásával lehet tanúsítani. Ezen a dokumentumon minden korábbi jogosult nevét és jogszerzésük idejét célszerű feltüntetni.</p>
<p><strong>2. A használati jogosultság örökös, azaz határozatlan időre szól.</strong> Ez a feltétel önmagáért beszél. Nem lehet eladni a részletfizetés alatt álló vagy előfizetés alapján használt szoftvereket. Ez az a feltétel, ami napjainkra ismét megnehezíti a használtszoftver-kereskedelmet.</p>
<p>Megfigyelhető az a tendencia, hogy a szoftvergyártók a felhasználókat egyre inkább a felhőbe, SaaS használatára próbálják átcsábítani. Egyes gyártók, melyek már voltak részesei használt licencekkel kapcsolatos pereknek – például az Adobe vagy az Autodesk –, ma már kizárólag előfizetés alapú licenceket kínálnak. A Microsoft is hasonló irányba halad: a Microsoft 365 és az Office 365 előfizetéseket propagálja. Az Oracle pedig hajlandó egy audit során kimutatott hiány egy részétől eltekinteni, ha az ügyfél a fizetendő összeget felhőszolgáltatásokra, azaz előfizetésekre költi.</p>
<p><strong>3. A licencdíjat az első jogszerző teljes mértékben megfizette.</strong> Elméletileg ez a kritérium mindig teljesül, amit a szoftverlicencre, valamint a követésre és a támogatási díjakra vonatkozó számlák bizonyíthatnak. Ugyanakkor az ezeken a számlákon feltüntetett tételek nem biztos, hogy beazonosíthatóan tartalmazzák az egyes licenceket. Ezért szükség lehet a licencigazolásra, a teljesítésigazolásra és a megrendelőlapra is.</p>
<p>Szintén jellemző, hogy a volumenlicencekre a gyártó valamilyen kedvezményes árat ad, így azok későbbi értékesítése esetén nem feltétlenül teljesül a megfelelő ellentételezés követelménye. Az eladónak itt van további kockázata is:  ha értékesíti már nem használt licenceit, előfordulhat, hogy a gyártó újraszámolja a a korábban elért kedvezményszintet (díj-újrakalkuláció). Könnyen lehet, hogy ilyen esetben az eladónak az eladásból befolyt bevételt ki kell fizetnie támogatási díj jogcímen a gyártó számára.</p>
<p>Kérdéses, hogy a használtlicenc-értékesítők, -közvetítők által büszkén ígért sok tíz százalékos megtakarításokat a listaárhoz – ez a valószínűbb – vagy a nagyvállalatoknak nyújtott licenckonstrukciókban elérhető kedvezményes árhoz képest kell-e számítani.</p>
<p><strong>4. A volt felhasználó (és minden őt megelőző felhasználó) igazolhatóan felhagy a szoftver eladni kívánt licencmennyiségnek megfelelő használatával.</strong> Az eladónak le kell törölnie szoftver általa értékesített telepített példányait, a másolatait meg kell semmisítenie, illetve használhatatlanná kell tennie. Ennek bizonyítását írásban kell tanúsítania.</p>
<p><strong>5. Az első  jogszerzőtájékoztatja az új jogszerzőt a felhasználási jogosultság terjedelméről azzal, hogy az új szerző legfeljebb olyan mértékig használhatja a szoftvert, amelyre eredetileg neki is joga volt.</strong> Az ennek való megfelelés egyszerűnek tűnhet. Valójában azokat a licencfeltételeket kell ismertetni, illetve az új  felhasználónak elfogadni, amelyek az első jogszerzőre vonatkoztak a jogszerzés idején. A probléma az, hogy nem minden gyártó teszi elérhetővé a korábbi termékeire, azok korábbi verzióira vonatkozó dokumentumokat. E szerződésekben bekövetkezett változás – a követés nélkül vásárolt szoftverek esetén kifejezetten – nem érinti a szoftverek eredeti felhasználási feltételeit. Az első jogszerzőnek felelőssége, hogy a vásárláskor minden vonatkozó szerződést és termékinformációt megőrizzen, és ezeket adja át a későbbi vevőnek.</p>
<p><strong>6. Ha a szoftverlicenc mellett támogatási szerződés is volt érvényben, akkor az új felhasználó a használt szoftvert a támogatási szerződés lejártának napjáig megfelelő frissítésekkel és javításokkal használhatja.</strong> Itt viszont számolni kell azzal, hogy a gyártó nem kötelezhető arra, hogy támogatást nyújtson az érintett szoftverhez. De ha mégis hajlandó rá, az új felhasználónak számolnia kell ún. támogatás-visszahelyezési költségekkel, amit a gyártó akár saját árlistája szerint, teljes áron is kínálhat. Ez pedig akár teljes egészében  felemésztheti azt a megtakarítást, amit a használt licenc vásárlása nyújt.</p>
<div>
<div>
<p style="text-align: center;"><strong>Jó tanácsok használt licenc vásárlásához</strong></p>
<table style="border-collapse: collapse; width: 100%;">
<tbody>
<tr>
<td style="width: 100%; background-color: #d9d9d9;">• Fontos a <strong>dokumentáltság!</strong> Mindig írásba foglalt szerződésekkel bonyolítsuk az  licencátruházást.<br />
• A szerződéshez mindig kapcsolódjon egy <strong>licencláncolat</strong> ( korábbi felhasználók neve, jogszerzésük dátuma stb.).<br />
• Kérjünk igazolást arról, hogy a <strong>licencdíj megfizetésre került.</strong><br />
• Kérjünk az eladótól <strong>törlési nyilatkozatot,</strong> és kérjük el a korábbi felhasználók nyilatkozatait is.<br />
• Legyen része a szerződésnek az <strong>első jogszerző jogszerzésének időpontjában hatályos felhasználási feltételek</strong> vevővel történő ismertetése, és az, hogy azokat a feltételeket a vevő kifejezetten elfogadja.<br />
• Tételesen történjen meg a telepítőkészlet, és ha elérhető, a javítások, kiegészítő csomagok telepítőkészleteinek <strong>átadása-átvétele.</strong><br />
• A használtpiac biztonságát szolgálja, ha az eladó vagy a közvetítő <strong>szavatosságot vállal</strong> az általa értékesített licencekért (pl. helytáll, ha a vevő egy gyártói audit során a használt licencek használata miatt kimutatott hiányért fizetni köteles, ami általában jóval több, mint a használt licencek díja).</td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
</div>
<p>De vannak cifrább helyzetek is. Ha például olyan Oracle-licencet vásárolunk használtan, amelyhez az Oracle nem nyújt támogatást, de egyébként rendelkezünk egyéb, ugyanolyan licenckészletű, de támogatással bíró Oracle licencekkel, lényegében csak pénzt dobtunk ki az ablakon. Az Oralce-licencekre vonatkozó ún. „egyező támogatási szintek” előírás miatt ugyanis a használtan beszerzett licenceket nem is használhatjuk.</p>
<p>Ha más gyártónál nincs is ilyen akadály, megfontolandó szempont, hogy nagyvállalati környezetben támogatással és azzal nem rendelkező szoftverek vegyes használata jelentős üzemeltetési és IT-biztonsági kockázatokkal jár. Ha egy környezet heterogenitása nő, az magával hozza az üzemeltetés erőforrásigényének növekedését is. A biztonsági kockázat pedig azért emelkedik, mert a tapsztalatok szerint a nem támogatott szoftverek száma és a szoftverek sérülékenységét kihasználó támadások gyakorisága egyenesen arányban áll egymással. És minél több sérülékeny szoftver van használatban, annál nagyobb ráfordítást igényel a fenyegetések elhárítása, illetve azok pénzügyi és reputációs kockázatainak semlegesítése.<br />
A frissítésekhez és javításokhoz való hozzáférés többnyire az első szerzőhöz tartozó azonosítóval érhető el. Ezért az eladónak célszerű az értékesítés előtt letöltenie az elérhető legfrissebb telepítőkészleteket.</p>
<p><strong>7. Ha az első szerzőnek több licence van, mint amennyire szüksége van, ezen az alapon nem darabolhatja fel és értékesítheti azokat, amelyeket nem használ.</strong> Ez a szabály is az Oracle-UsedSoft-ügy egy specialitásából fakad. Az UsedSoft eladott egy 25 felhasználós CAL (Client Access License) csomagot. Az ilyen “egységcsomag” fontos tulajdonsága, hogy nem bontható fel kisebb egységekre csak azért, mert az első jogszerzőnek csak 15 felhasználós kellene.</p>
<p>Más a helyzet a volumenlicencek esetében. Bár ilyenkor is előfordulhat, hogy a licencszerződésben található összes terméket egy licenckulcs fedi le, mégis elképzelhető egyazon kulcs többszöri eladása eltérő vevőknek. Ugyancsak lehetséges egy teljes mennyiségi licencszerződés több részletben történő értékesítése. (Természetesen a 3. pontban leírt kockázatokat figyelembe kell venni.)</p>
<p><span class="kozcim">De akkor kinek éri meg a használt licenc?!</span></p>
<p>Erre sajnos nincs fekete-fehér válaszunk. Bizonyos esetekben kockázatos, de vannak olyan esetek is, amikor hasznos, ráadásul valódi megtakarítást lehet elérni vele. A fentiekből talán egy nagyon fontos dolog kiderült: egy ilyen tranzakciónál mind az eladónak, mint a vevőnek körültekintően kell eljárnia, hogy mindkét fél számára előnyös legyen az ügylet: az eladó megszabadul a fölösleges licencek terhétől, a vevő pedig gazdaságosan jut szoftverhez.</p>
<p>Nézzük először az eladót. Mindenekelőtt megfelelő SAM (Software Asset Management) érettségi szintet követel meg. Megfelelő nyilvántartással és számviteli/jogi dokumentációval kell rendelkezzen az eszközeiről. Csak ekkor tudja pontosan felmérni, hogy milyen licencekkel rendelkezik, ebből mennyit használ, és ami esetleg fölösleges, azokra milyen használati feltételek vonatkoznak. Ha például biztonsági frissítések miatt vett terméktámogatást, jó ha tudja, hogy jogosult-e a legújabb verziók használatára akkor is, ha az új verzióra migrálás sosem volt célja, hiszen egy frissebb verzió a használt piacon is többet ér. Tegyük fel, hogy valaki SA-val (Software Assurance) rendelkező Office 2016 licenceket használ,  és Office 365-re szeretne váltani. Neki érdemes a közeljövőben meglépni a váltást, hiszen a használt Office 2019 licencek még nem lepték el a piacot.</p>
<p>Ha egy vállalat licenceladáson gondolkodik, érdemes felkészülnie egy esetleges auditra is. A szoftvergyártó ugyanis ilyenkor meg kíván bizonyosodni arról, hogy az eladott licencek által biztosított felhasználással valóban felhagyott-e.</p>
<p>És akkor nézzük a vevő helyzetét! Több okból is dönthet  használt licencek beszerzése mellett. Például tartósan régebbi verziót kíván használni. Ilyenkor nem célja megvenni a legújabb verziót, melynek licencfeltételei esetleg nem is biztosítanák számára a korábbi verziók használatának jogát. Előfordulhat az is, hogy olyan  szoftverekre van szüksége, melyek az elsődleges kereskedelmi csatornákon keresztül már nem szerezhetők be. Kevésbé érett eszközgazdálkodási szintre utal, de szintén jellemző, amikor egy vállalat félve egy audittól használt licencekkel pótolja a belső szoftverleltár során kimutatott hiányokat. A gyártó köteles elfogadni az ilyen licenceket, de ez nem mindig megy automatikusan, gyakran idő- és erőforrás-igényes tárgyalásokat igényel.</p>
<p>Legyen az ok bármi is, arra a vevőnek fel kell készülnie, hogy ha használt licenceket vesz, az beárnyékolhatja a kapcsolatát a szoftvergyártóval. De ha még ez nem is következik be, mindenképpen növeli  az audit kockázatát, mert a gyártók előszeretettel ellenőrzik, hogy a vevő a felhasználási feltételeknek megfelelő terméket, verziót, kiadást stb. használja-e.Ezek miatt különösen fontos arra is figyelni, hogy a vásárolni kívánt licenc milyen felhasználási jogokat biztosít.</p>
<p>És természetesen számolni kell. A lehetséges megtakarítások kimutatásához olyan előzetes kalkulációt kell végezni, amely tételesen összehasonlítja az új és használt licenceket. Így nem ülünk fel olyanoknak, amikor például a használtlicenc-kereskedő az Office 365 és az on-premise Office valamely verzióját összehasonlítva bizonyítja be, hogy milyen jól járunk egy használt licenccel. Mert valószínűleg magas megtakarítást fog kimutatni, csak épp a két termék nem feleltethető meg egymásnak, hiszen az Office egy on-premise irodai szoftvercsomag, míg Office 365  szolgáltatáscsomagnak a felhős és asztali változatokon túl része az OneDrive, az Exchange, a SharePoint és Skype for Business, sőt CAL-okat is tartalmaz – és akkor még arról nem is beszéltünk, hogy melyik hány eszközön használható.</p>
<div>
<div>
<figure style="width: 223px" class="wp-caption alignright"><img loading="lazy" decoding="async" class="img-responsive" src="https://sysolutions.hu/wp-content/uploads/2023/05/Hegedus-Tamas-IPR_s_bitport.png" alt="" width="223" height="406" /><figcaption class="wp-caption-text"><strong>Dr. Hegedüs Tamás</strong><br />A szerző jogász, idén csatlakozott az <a href="https://ipr.hu/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">IPR-Insights Hungaryhez</a>, ahol licencelési tanácsadóként dolgozik.</figcaption></figure>
</div>
</div>
<p>A Microsoft-példánál maradva a mennyiségi programokban vásárolható Windows licencek ún. upgrade licencek, így a kedvező ár ellenére még mindig FPP- (Full Packaged Product) vagy OEM-alapot kell beszerezni ahhoz, hogy használatuk jogszerű legyen.</p>
<p>Már a tervezéskor fel kell azt is, hogy pontosan mire használnánk a szoftvert. Az új licencek mellé könnyen beszerezhető (sok esetben kötelező) a szoftverkövetés és támogatás. Ez olyan előnyökkel járhat, mint a licencmobilitás vagy a virtualizáció engedélyezése.</p>
<p>A használtlicenc-kereskedelem a lehetőség ellenére a mai napig nem túl népszerű. Meglehetősen lassú is, hiszen az eladónak és a vevőnek egymásra kell találniuk, ami különösen üzletág-specifikus licencek esetén nehéz. A mai napig nem kristályosodott ki a gyakorlat, ami szintén elbizonytalanítja a potenciális feleket.</p>
<p>A szellemi termékek piacán látható tendenciák arra mutatnak, hogy ez a kereskedelmi forma komoly kihívásokkal és versenytársakkal néz szembe. Nem csak a szoftvereknél törnek előre ugyanis a felhős, illetve előfizetéses szolgáltatások: ma már zenéknél, könyveknél, filmeknél szintén bevett gyakorlat, hogy a tartalmat csak használhatjuk, de azzal nem rendelkezhetünk.</p>
</div>
<p>&nbsp;</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12px;">Forrás: <a href="https://bitport.hu/kiskate-hasznalt-szoftvereket-vasarloknak-ipr-insights-szakerto" target="_blank" rel="noopener noreferrer">bitport.hu</a></span></p>
<p>A <a href="https://sysolutions.hu/hireink/kiskate-hasznalt-szoftvereket-vasarloknak/">Kiskáté használt szoftvereket vásárlóknak</a> bejegyzés először <a href="https://sysolutions.hu">SYSolutions - Teljesk&ouml;rű IT &uuml;zemeltet&eacute;s</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
					<wfw:commentRss>https://sysolutions.hu/hireink/kiskate-hasznalt-szoftvereket-vasarloknak/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
